A város bemutatása

A település a Kiskunság északnyugati részén, Budapesttől 60 km-re délre fekszik.

GPS koordináta: 47°1´35.2´´ ; 19°7´22.02´´

A város lakosssága 9068 fő (2005-ös adat).

A város az 51-es főútról Kiskunlacházától,Apajon keresztül vagy Tassnál letérve, az 5-ös főútról Örkénynél letérve, az 52-es főútról legrövidebben Szabadszálláson keresztül érhető el.

Videó a városról/ http://video.indulhatunk.hu/kunszentmiklos-50303

Címere: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/75/HUN_Kunszentmikl%C3%B3s_COA.jpg

1794-ben mezővárosi jogot nyert, ekkor már algimnázium működött itt. A gimnázium régi muzeális könyvtára az 1830-as évek óta országos hírű. 113 évi visszaminősítés után, 1989-től ismét város. Az 1970-es évek nagy régészeti szenzációját jelentette egy avar fejedelmi sír feltárása a kunbábonyi homokbányában.
Az Általános Művelődési Központ építése 1986-ban fejeződött be, mely a város szellemi, kulturális központja lett. Itt működik a városi könyvtár is. Minden évben megrendezik az Ifjú Képzőművészek Tárlatát, 1989 óta a TöröksípNemzetközi Népművészeti Tábort. A város több egyházi felekezetnek ad otthont, ezek közül a legősibb a református és a római katolikus. Fontos műemléke a településnek az 1792-ben épült barokk stílusú református templom. 1994-ben sportcsarnok, 1999-ben uszoda került átadásra. A műemlék jellegű városháza 1826-ban épült klasszicista stílusban. Falán fekete márványtábla őrzi Petőfi Sándor 1845. évi látogatásának emlékét. A városháza előtt áll az I. világháborús emlékmű. A Virágh-kúria a Kiskunsági Nemzeti Park helytörténeti múzeumának ad helyet. Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész szülői házában a festő kiállítása várja a látogatókat.
A várost félkörben övező szikes puszta a Kiskunsági Nemzeti Park része, jellegzetes élővilágából legértékesebb a szabadon élő túzokállomány, itt található apásztorkiállítás is a Selyem-tanyán és a Nyakvágó Csárda, melyben múzeum van berendezve